Szabály: - működést irányító útmutatás, illetve vezérelv.

Merriam-Webster Pocket Dictionary

Texas Hold’Em 

A Texas Hold’Em a közösségi pókerjátékok legnépszerűbb változata. Általában 2 és 10 közötti játékos vesz részt a játékban, habár elméletileg 22 játékos is játszhatná (23, ha nincsenek eldobott lapok). A legzártabb pókerjáték, a fogadások sorrendje állandó. Nem szerencsejáték, hanem sport, melyben szerepet játszik a szerencse is.

Nos mindenekelőtt itt helyet kell kapjon az is, hogy otthon vagy rendszeresen összejáró saját társaságokban a pókerszabályok folyamatosan változnak, így a legtöbb helyen mindig van valami különbség. A játékosok ugyanis igyekeznek minél élvezetesebbé tenni a játékot, vagy előfordulhat az is, hogy nem jól értesültek. Itt a legáltalánosabban elterjedt, a hivatalos pókerjátékokon is alkalmazott variáció olvasható

Alapelvek

Az osztás joga körbe jár a játékosok között. Ezt egy nagy „D” vagy „DEALER” (dealer = osztó, angolul) jelzésű gomb jelzi, amely minden körben az óra mutató járásának megfelelően megy tovább a következő játékosra. A kaszinóban (pókerteremben) hivatásos osztó tölti be ezt a feladatot, ő kezeli a kártyát – ő kever és oszt, de egy jelképes gomb ott is jelzi a „névleges” játékos-osztót, mivel az osztó pozíciójának fontos szerepe van a játékban.

Az osztótól (dealer) balra lévő játékos a kisvak (small blind), a tőle kettővel balra lévő pedig a nagyvak (big blind). A kisvak a lapok kiosztása előtt beteszi a kisvak-tétet, a nagyvak pedig a nagyvak-tétet. Jellemzően a kisvak-tét a nagyvak-tét fele.

Minden játékos 2 zárt lapot kap kézhez a póker kéz elején. Ezt a továbbiakban nem bővíthetik és nem cserélhetik.

Ezt követi az első licitkör (preflop licit). A licitkörben minden játékosnak több lehetősége van: beteszi a tétet (bet), emeli a tétet (raise), tartja az előző tétet (call) vagy passzol, ha még nem volt emelés (check), vagy eldobja lapjait (fold). Az emelés mértéke nem lehet kisebb a nagyvak-tét összegénél.

Ezek után egy lap félre („égetés” – a csalások elkerülése végett), az asztal közepére 3 közös lapot osztanak. Ez a flop.

Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra egy negyedik közös lap kerül, a turn (forduló).

Ezután következik egy új licitkör. Majd egy lap félre, és az asztalra osztják az ötödik, utolsó közös lapot, a rivert (folyó).

Ezt követi az utolsó licitkör.

Ha a végére csak egy játékos marad, mert az összes többi bedobta lapjait, akkor nem kötelessége megmutatni a saját lapkombinációját.

Ha a végén többen maradnak, terítés következik (showdown) és az erősebb kézzel rendelkező játékos nyeri el a kasszát.

Variációk

No limit: bármilyen számú és mértékű emelés lehetséges. Ez a legelterjedtebb változat.

Limit: az emelések száma és mértéke korlátozott.

Pot limit: az emelések száma korlátlan, mértéke azonban nem lehet nagyobb az éppen aktuális kassza összegénél.

Játékváltozatok

A Texas Hold’Em póker játszásának két változata: a készpénzes játék és a torna.

Készpénzes játék

A készpénzes játékok a nagyvak/kisvak tétek mértéke alapján jelölik. Pl. a 0,50/1 jelölés azt jelenti, hogy azon az asztalon a kisvak-tét 0,50 USA-dollár, a nagyvak-tét pedig 1 dollár. (Általában a pókerjátékok legelterjedtebb pénzneme az USA-dollár.) A készpénzes asztalhoz való leülésnél meg van szabva a minimálisan és a maximálisan bevihető zsetonok mennyisége. Általában a minimális beugró a nagyvak-tét 20-szorosa, a maximális zsetonmennyiség pedig a 100-szorosa. (Természetesen ha maximális zsetonmennyiséggel ülünk be egy asztalhoz és megnöveljük zsetonjaink mennyiségét, akkor az előttünk levő zsetonok összege meghaladhatja a maximális beugró értékét, azonban új zsetont csak abban az esetben vehetünk, ha azzal együtt összes zsetonmennyiségünk nem éri el a maxmális beugró értékét.) Az asztalok másik elterjedt jelölése a maximális beugró mértéke: pl. a 0,50/1-dolláros asztal másik jelölése 100-dolláros asztal. A készpénzes játékokban kisebb a szerencsefaktor a tornákhoz képest, mivel a vakok sosem emelkednek. Leülünk egy asztalhoz, s addig játszunk, amíg kedvünk tartja.

Torna

A játékosok nem készpénzben, hanem virtuális zsetonokban játszanak. Minden tornának van részvételi díja, beugrója (buy-in), amely ellenében a játékos meghatározott számú zsetont kap. A tornára befizetett beugrók összegéből alakul ki az adott torna nyereményalapja, melyből bizonyos százalék (5-20) a tornaszervező jutaléka. A beugrók mértéke nagy változatosságot mutat: 10 centtől egészen 10 ezer dollárig terjed. Minden tornán a tornaszabályzat állapítja meg, hogy mely helyezések mennyi -készpénz-díjazást jelentenek. Jellemzően a játékosok 10-30%-a részesül díjazásban, általában az első helyen végzett játékos kapja a nyereményalap 15-30%-át. A torna fő jellemzője a készpénzes játékokkal ellentétben, hogy a vaktétek bizonyos időközönként emelkednek.

Változatai:

SNG (sit and go). Előre meghatározott számú (legelterjedtebb a 10-fős, de van 2, 6, 20, 30, 40, 50 fős is) játékos részére van kiírva az adott torna. Amint ez a létszám összegyűlik, a torna azonnal indul.
MTT (multi table tournament). A torna időpontja van meghatározva, melyre korlátlan számban (esetenként van egy maximális résztvevői szám meghatározva) lehet jelentkezni. Két alváltozata van:
Freezeout. A torna kezdetén kapott virtuális zsetonszámmal kell gazdálkodni. Amint ez elfogy, a játékos kiesik a versenyből.
Rebuy. A játék első órájában a kezdeti zsetonmennyiség alá történő süllyedés esetén, a játékos a beugró újbóli megfizetésével újra megvásárolhatja a kezdőzseton-mennyiséget (rebuy), ezt korlátlanul megteheti, majd pedig az első óra után újra kezdőzseton-mennyiséget vehet egy alkalommal (add-on).

Mind a SNG, mind a MTT játékban létezik egy speciális altípus, a szatelit, amelyben a nyertes nem készpénzes díjat kap, hanem ingyenes részvételi lehetőséget egy másik tornán. Szatelitláncok is léteznek, azaz az 1. szateliten a nyeremény egy második – magasabb nevezési díjú – szatelitre való bejutás, amelyen egy harmadik, még magasabb nevezési díjú versenyre juthatunk be. Nagyon nagy versenyek esetében akár ötszintű szatelit is lehetséges.

Minden játéktípusban létezik gyakorlójáték, amikor ingyen játszhatunk virtuális zsetonokkal, s a nyertes nem kap készpénzes díjat.

A legrangosabb póker-verseny az 1969 óta megrendezett WSOP-verseny (World Series of Poker), mely de facto a póker világbajnokságának minősül. Második legrangosabb verseny a World Poker Tour versenysorozat. Mindkét versenyen több tucatnyi kategóriában zajlik a verseny, a texas hold'em mellett más pókerjátékok is (omaha, draw, horse, stud, stb.), minden játéktípusban több változat és különböző részvételi díjak. A 2007-es WSOP versenyen pl. 55 versenykategória volt.

Stratégia

A követendő stratégiát négy alapvető fontosságú adat határozza meg:
(Csak tornák esetében.) Milyen játékon veszünk részt, milyen a vak- és díjstruktúra. Jellemzően minél gyorsabb a vakszintek emelkedése, annál agresszívebb játékot kell játszani, mivel ellenkező esetben egyszerűen valódi játék nélkül lassan elfogy a zsetonunk. A díjazottak száma az összes tornarésztvevőhöz képest szintén fontos tényező: minél kisebb százalék kap díjat, annál agresszívebb a játék.
(Csak tornák esetében.) Mennyi a zsetonunk száma a többi játékoshoz képest és az éppen aktuális vakszinthez képest.
Asztalon elfoglalt pozíciónk. Az először licitáló pozíciókat korai pozícióknak, az utoljára licitálókat pedig késői pozícióknak nevezzük. Köztük van a középső pozíció. A nagyvak és a kisvak a preflop licitnél késői, későbbi licitkörökben pedig korai pozíciónak számítható. Jellemző, hogy minél előrébb van (korai) egy játékos pozíciója, annál jobb lapokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy sikeresen részt vehessen az adott leosztásban.
S végül a legfontosabb szempont: a nekünk kiosztott két lap erőssége.